MIOCÉN TENGER ÉS VULKÁN

A kiállítás második termébe lépve, egy olyan jelenet fogadja a látogatót, amelyet sokkal jobb animációs filmet nézve múzeumban átélni, mintsem élőben megtapasztalni. Egy vulkán kitörését lehet nyomon követni.

A teremben számos interaktív program, játék segít elképzelni milyen lehetett a tengerek élővilága régmúlt földtörténeti időszakokban. Hogyan alkalmazkodtak az óceánok, tengerek életkörülményeihez a ma élő növények és állatok. Megtudhatjuk, mire kell ügyelnie egy embernek, ha búvárkodásra adja a fejét, és meg akarja ismerni azt a titokzatos világot, amely a bolygónk felszínének nagy részére kiterjed. Fő az óvatosság, mert jobban ismerjük a Hold felszínét, mint a mélytengereink élővilágát.

Aki rászánja az időt, megtudhatja mi az a korallhomok, és mi köze ahhoz a papagájhalnak. Az is kiderül, melyik könnyebb egy bohóchalnak: nemet váltani, vagy ingatlant cserélni, vagy melyik az a mélytengeri állat, amely nőstényének “beépített” hímje van.

Kiderül, melyik emlős merül a legmélyebbre, és melyik halat filmezték 8000 méternél mélyebben a kutatók. A vállalkozó szelleműek kipróbálhatják, mennyire ismerik a tengerparti, tengeri állatok hangjait.

Még ebben a teremben tanúi lehetünk egy vulkán kitörésének, megtudhatjuk a Föld mely területei aktívak geológiailag. Meglepődve tapasztalhatjuk, mennyi természeti csodát köszönhetünk a vulkanizmusnak, és a vulkáni utóműködéseknek.

A harmadik terembe átlépve a vulkánok forró világából az eljegesedés, sarki jégsapkák világába érkezünk. A teremben kiderül mikor volt a Földön jégkorszak, most jégkorszakban élünk-e, vagy sem, milyen hatása volt a klímaváltozásnak a bolygónk élővilágára.

Megismerhetjük a lófélék törzsfejlődését és „kalandos” vándorútját a kontinenseken. Azt is megtudjuk hogyan befolyásolta ezt a fejlődést a klímaváltozás és a tengerek vízszintjének alakulása.

Betűméret
Contrast