Ha a foglalkozáson résztvevő diákok nem élhetnek át közösen élményeket, ha nem érezhetik meg a közösségben rejlő erőt és nem tapasztalhatják meg a közös alkotás örömét, akkor bizony szegényebben bocsátjuk útra őket az óra végen.
Alapvetően, amikor egy diákcsoport tagja önállóan old meg feladatot, még akkor is a közösség részeként cselekszik és valamilyen mértékben a közösségnek tartozik felelősséggel. Azonban minden lehetőséget meg kell ragadnunk és arra kell törekednünk, hogy a diákok tevékenysége aktívan illeszkedjen a közösség tevékenységrendszerébe. Hiszen végső soron a tevékenység eredményét nemcsak az egyén, hanem maga a közösség is élvezi.
A természettudományos oktatásban szintén meglehet találni a módját annak, hogy a közösségi nevelés hangsúlyt kapjon egy-egy feladat kapcsán. Például, a Föld belső szerkezetének jobb megértéséhez készíthetünk együtt egy tortához hasonlító papírmodellt.
Egy torta elkészítésénél először megsütjük egészben és utána vágjuk fel szeletekre. A foglalkozáson nekünk pont fordítva kell csinálnunk: előbb mindenki elkészít egy szeletet és a sok egyéni szeletből fog összeállni az egész.
Első lépésként mindenki kiszínezi és korosztályához mérten feliratozza a kinyomtatott hálót. Ezt követően már csak ki kell vágni és össze kell ragasztani. Az így elkészült szeletekből pedig meg lehet építeni a Föld belső szerkezetét bemutató tortánkat.
Az elkészült modell nem pusztán a szeletek összeségéből áll, hanem rendelkezik többlet jelentéssel is: mindannyiunknak meg kell jegyeznünk, hogy fontos helyünk van a közösségben.
#kreatív #élménypedagógia #közösségi nevelés #Föld belső szerkezete