A 3. részért kattints ide!

Most már kicsit ismerősebb dolgok vesznek minket körül, hiszen végre visszaértünk a holocénbe. A Mátra lábánál, völgyeiben régóta élnek emberek. A régészek számos tárgyat találtak, ami bepillantást enged a mindennapi életükbe. Ezekből láthatunk néhányat az üveges vitrinekben. A Mátrában az elmúlt 100-150 évben jelentős volt a bányászati tevékenység is. A harmadik kiállítószekrényben erről emlékezünk meg, bemutatva néhány jellegzetes, naponta használt szerszámot és eszközt. Azonban a jelenkor nemcsak a szép és jó dolgokról szól. Mi emberek tevékenységünkkel rövid idő alatt alaposan felborítottuk Földünk évmilliók során alakult, formálódott rendjét. Néhány ilyen égető problémával is szembe találjuk magunkat itt. Mint például a termelt hulladékaink megfelelő kezelése, a több Földet „igénylő” ökológiai lábnyomunk csökkentése, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint az óceánok túlhalászata, szennyezése.

Végül, mielőtt a termet elhagynánk, tehetünk egy megnyugtató sétát nyolc darab, körbe állított asztal körül, ahol egy gyorsított időutazáson végigjárhatjuk a földtörténet jelentős állomásait.

A termet elhagyva véget ér a kaland, de remélhetőleg sok élményt és tudást viszünk magunkkal…

The post Élménytér kiállítás 4. rész appeared first on Élményből tudást.

A 2. részért kattints ide!

Ne lepődjünk meg, ha némi borzongás fogna el minket a következő állomáshoz közeledve, hiszen nem máshová érkezünk, mint a pleisztocénbe (2 millió éve). Ekkor a jég előrenyomulásakor hideg, a visszahúzódásakor meleg időszakok váltották egymást. A Mátra vidéke a jég előterében helyezkedett el. A miocén tenger hullámait felváltották a hatalmas kiterjedésű füves puszták. Ezeken a fűtengereken nagy testű növényevők éltek, amik a hideg ellen vastag bundát növesztettek. Ilyenek voltak például a gyapjas mamut, a gyapjas orrszarvú, vagy az óriás szarvas. A növényevők mellett ragadozók is éltek itt. Például barlangi hiéna vagy barlangi medve. Ezen méretes élőlények csontjait tanulmányozhatjuk a harmadik teremben. A füves puszták jellemző állatai még a lófélék. Az ő, illetve az ekkor már tevékenykedő emberelődök törzsfejlődésével is közelebbről megismerkedhetünk itt.

A terem egyik népszerű berendezési tárgya az interaktív homokozó, ahol kedvünk szerint alakíthatjuk a felszíni domborzatot. A rá vetített képen pedig a számítógépes program az adott formák alapján színezi meg a felszínt.

Ha feltöltött minket a vidám játszadozás, akkor igyekezzünk tovább, mielőtt megfáznánk. Vár ránk az utolsó állomás!

The post Élménytér kiállítás 3. rész appeared first on Élményből tudást.

Az 1. részért kattints ide!

A következő megállónk a miocén időszak (16 millió évvel ezelőtt), amikor a tűz és a víz kettőse fogad minket. Ez idő tájt ugyanis az ismétlődő tűzhányó tevékenység során szép lassan gyarapodott a Mátra tömege, amíg a lábait tenger hullámai nyaldosták. Ez a kettősség határozza meg a miocén terem hangulatát. A terem egyik felében a korabeli tengerekben élt élőlények maradványaival ismerkedhetünk meg. Az érintőképernyőkön lehetőségünk nyílik próbára tenni tudásunkat. Vajon tudunk táplálékláncot alkotni a ma élő állatokból? Felismerjük, melyik hang melyik állattól származik? S ha ezek után még mindig mélyíteni szeretnénk a tudásunkat, akkor megtudhatjuk, hogy hogyan alkalmazkodnak az élőlények a különböző óceáni élőhelyekhez, milyen hatással van a nyomás növekedése az élőlényekre, illetve milyen élőlények népesítették be több száz millió évvel ezelőtt az ősi tengereket. Egy osztrigapad darabját pedig meg is tapogathatjuk.

A terem másik felében a vulkánosság az úr! Ha nem száll inunkba a bátorságunk a kitörő tűzhányótól, akkor megnézhetjük, hogy milyen kőzetek és ásványok keletkezhetnek az utóvulkáni működés során. Megismerkedhetünk a Földünk jelentősebb tűzhányóival. Meteorit becsapódás modellezésével tanulmányozhatjuk a krátereket. Megcsodálhatunk néhány szárazföldi, vagy partközeli élőhelyről származó fosszíliát. Megdöbbenhetünk a kovásodott fatörzsek érintésekor, hiszen fa érzetet várnánk, ehelyett követ simogatunk. Kikapcsolódásként pedig itt is vár néhány játék ránk.

A terem közepén egy hatalmas terepasztal a Mátrát és környezetét modellezi. A korabeli földtani viszonyokat a szakemberek az ősmaradványok segítségével tárták fel. Ezeket a fosszíliákat a terepasztalon is megtekinthetjük.

Ha bírjuk még szusszal, akkor jöhet a következő állomás!

The post Élménytér kiállítás 2. rész appeared first on Élményből tudást.

A kaland egy bányalejáratban kezdődik. Itt lépdelünk vissza a jelenből a paleocén időszakba, 66 millió évvel ezelőttre. Minden lépésnél a különböző korok jellegzetes élőlényei köszönnek vissza ránk. Leérve a mélybe egy kísérteties, elhagyatott bányajárat fogad minket. Első megállónk a bányaüreg lesz. Itt megismerhetjük a Mátrát alkotó jelentősebb vulkáni eredetű kőzeteket. A kiállított példányok mellett egy program segítségével mikroszkóp alá is helyezhetjük őket, és megismerhetjük finomabb szerkezetüket is. A Mátra jelentős érc- és ásványkészlete két eltérő időszakban, eltérő módon jött létre. A recski telep az oligocénben (25 millió éve) magma benyomulás során, míg a gyöngyösoroszi a miocénben (16 millió éve) utóvulkáni tevékenység következtében forró vizes oldatokból vált ki. Ennek a két lelőhelynek a válogatott ásványait csodálhatjuk meg a kiállított vitrinekben. Emellett elmélyedhetünk az ásványok rendszertanában, a kristályrácsok változatosságában. Kitekintésként a cseppkövek érdekes világába is bepillantást nyerhetünk. Ha pedig picit kikapcsolódnánk, akkor izgalmas játékot is találunk az egyik érintőképernyőn. Egy tapintható csoda is vár még itt ránk, egy hatalmas kvarctömb személyében, amit ha szeretnénk, akkor meg is tudunk fogni.

S a kaland még csak most kezdődött…

The post Élménytér kiállítás 1. rész appeared first on Élményből tudást.

Ebben nyújt nekünk segítséget ez a roppant egyszerű, de annál nagyszerűbb és természetes eszköz, a betűtészta. Máris jön a nagy felfedezés – anya is ezt teszi a paradicsomlevesbe. Bizony, mi pedig galaxist készítünk belőle! Egy fekete karton lesz a Világűr, arra rászórunk egy marék betűtésztát. Kiterítjük, elsimítjuk és kezdődhet a móka!

A gyerekek a saját kezükkel formázzák meg galaxisunk körvonalát, majd megalkotják a galaxis közepéből kiinduló karokat . Közben felfedezzük méretét, formáját, mozgását. Bátran, tele kreativitással alkotják meg saját galaxisukat. A kézzel való ügyeskedés eredménye a finommotorika fejlődése. Így játékos formában észrevétlenül fejleszthetjük ezeket a képességeket.

Nagy önbizalmat ad a betűtészta, mivel nincs nyoma, bármikor újra kezdhetik és szebbnél szebb galaxisok jönnek létre.

A képeket készítette: Cserős Andrea

A cikket írta: Bognár Erika – animátor

The post Tésztától a galaxisokig appeared first on Élményből tudást.

Lehetőségem nyílt egy ilyen szabadulószobát tervezni a Mátra Múzeum élményterében. A játékban 3-5 fős csapatok vesznek részt. A jelenbe való visszajutásra 60 perc áll rendelkezésre.

Amint belépnek a gyerekek a bányajáraton, kezdetét veszi egy időutazás. A 4 teremben összesen 11 feladat megoldása vár rájuk, hogy összegyűjtve a helyes megfejtések után járó 11 betűt, végül a végső megfejtéssel visszajussanak a jelenbe. A fejtörők kibogozásához nincs szükség lexikális tudásra, csupán meg kell találni a válaszokat a teremben. Segítenek a vitrinekben kiállított tárgyak, érintőképernyős programok és fali tablók is.

A szükséges technikai eszközöket (például tabletek) az Élményközpont biztosítja. Ezzel a programmal az EFOP-os táborokban a gyerekek sok új ismeretre tesznek szert.

The post Szabadulószoba a Mátra Múzeumban appeared first on Élményből tudást.

Mivel több óra keretében lehetősége van a gyerekeknek egyéni kísérletek elvégzésére, így számos laboratóriumi eszköz (lombikok, főzőpoharak, kémcsövek, mérlegek, állványok) sorakozik a polcokon. A különböző jelenségek megfigyelését, megértését modellek és mérőműszerek segítik, mint például víz körforgása modell, tellúrium, pH mérő, szélturbina, napelem. A többféle szétszedhető kristályrács modell játékosan segíti a tanulókat az ásványok szerkezetének megismerésében. A kézbe fogható ásványok és kőzetek pedig lehetővé teszik, hogy minél több érzékszervükkel megismerjék őket. A különféle hazai élőhelyek élővilágát felakasztható táblákra ragaszthatják fel. A buksijukban a végső rögzítést 3D-s fakirakók is segítik. A korábbi élővilágot műanyag és plüss figurákkal tudjuk közelebb hozni a gyerekekhez.

Megismertük a Földünket és élővilágát? Akkor irány a csillagos ég!

A csillagászattal foglalkozó órákon lehet labdázni a Földdel és a Naprendszerrel. Az utóbbi mágnessel a táblára rögzíthető változatban is megtalálható itt. S ha még ez sem elég, akkor jöhetnek a csillagászatos kirakók és társasjátékok, valamint a bolygók megfestése hungarocell golyókra.

Nem kérdés, hogy ennyi csodálatos eszközzel csak érdekes és élmény dús foglalkozásokat lehet tartani.

The post Rejtett kincstár a gloriettben appeared first on Élményből tudást.

Alapvetően, amikor egy diákcsoport tagja önállóan old meg feladatot, még akkor is a közösség részeként cselekszik és valamilyen mértékben a közösségnek tartozik felelősséggel. Azonban minden lehetőséget meg kell ragadnunk és arra kell törekednünk, hogy a diákok tevékenysége aktívan illeszkedjen a közösség tevékenységrendszerébe. Hiszen végső soron a tevékenység eredményét nemcsak az egyén, hanem maga a közösség is élvezi.
A természettudományos oktatásban szintén meglehet találni a módját annak, hogy a közösségi nevelés hangsúlyt kapjon egy-egy feladat kapcsán. Például, a Föld belső szerkezetének jobb megértéséhez készíthetünk együtt egy tortához hasonlító papírmodellt.

Egy torta elkészítésénél először megsütjük egészben és utána vágjuk fel szeletekre. A foglalkozáson nekünk pont fordítva kell csinálnunk: előbb mindenki elkészít egy szeletet és a sok egyéni szeletből fog összeállni az egész.

Első lépésként mindenki kiszínezi és korosztályához mérten feliratozza a kinyomtatott hálót. Ezt követően már csak ki kell vágni és össze kell ragasztani. Az így elkészült szeletekből pedig meg lehet építeni a Föld belső szerkezetét bemutató tortánkat.
Az elkészült modell nem pusztán a szeletek összeségéből áll, hanem rendelkezik többlet jelentéssel is: mindannyiunknak meg kell jegyeznünk, hogy fontos helyünk van a közösségben.

#kreatív #élménypedagógia #közösségi nevelés #Föld belső szerkezete

The post Készítsünk közösségi Föld szelet tortát! appeared first on Élményből tudást.

Szeretném nektek bemutatni az egyik foglalkozást, ami nem csak az idelátogató gyerekeknek a kedvence, de az enyém is. Az együtt töltött 90 perc a jégkorszakba repít minket, a pleisztocén kor élővilágát bemutatva. Helyszíne az Élménytér Pleisztocén terme. Közeledve a terem felé már mamutok trombitálását hallhatjuk és egyre hangosabb, ahogy haladunk előre. Megérkezve gyapjas mamutok köszöntenek minket a térben vetítve, így képet kapunk arról, hogy a mamutok a jégkorszakban hogyan töltötték napjaikat a füves sztyeppéken. Csordába verődve vándorolnak békésen, egy kis borjú is próbál lépést tartani velük.

Míg megválaszolom, hogy mikor, hol és hogyan éltek a mamutok, mivel táplálkoztak, máris a kezünk ügyébe akad egy halom „mamutalkatrész”. Hatalmas agyar, állkapocs, fog, borda, lapocka töredék, egy egész asztalt elfoglalnak! A foglalkozáson a gyerekek kézbe vehetik, megfoghatják a jégkorszaki ősmaradványokat, elcsodálkozva nagyságán, valódiságán. Jó néhány fénykép készül ilyenkor! Magukhoz méregetik, megpróbálják megbecsülni hosszát, súlyát.

Mamutokból kiokosodva tovább lépünk és máris interaktív játékoknál találjuk magunkat. Csontkirakó, keresőjáték, érintő képernyős vitrin, 3D terepasztal tartja fenn folyamatosan a gyerekek figyelmét. A játékokban szereplő állatok mind – mind a pleisztocén jégkorszakban éltek a mamutokkal együtt. Gyapjas orrszavú, barlangi medve, óriás szarvas, sztyeppei bölények ejtik ámulatba a kíváncsi szemeket.

A látvány, fény és hanghatások több érzékszervünket is működésbe hozzák, ezzel igazi, maradandó élményt nyújtva a gyerekeknek. Nem marad más, mint: máris vége? Maradjunk még!

Bognár Erika – animátor

The post Jégkorszaki óriások nyomában appeared first on Élményből tudást.

Egy verbális kommunikációs szituációban meghatározó a szerepe annak, hogy a folyamatában résztvevő felek rendelkeznek-e a szükséges közös kontextussal. Azaz mindenki ugyanarra gondol egy-egy kifejezés kapcsán.

Gondoljunk csak bele, hogy ha meghalljuk, hogy transzverzális és longitudinális hullám nem biztos, hogy rögtön látjuk is magunk előtt miről is van szó. Még akkor sem, ha figyeltünk kilencedikes fizika órán.

Tanulási nehézségekkel küzdő diákok pedig még inkább nehezebb helyzetben találhatják magukat. A megoldás persze egyszerűnek tűnik, ha valaki nem ért valamit, tegyen fel kérdéseket. Képzeljük el, milyen nehéz úgy kérdést feltenni, hogy nem mondhatjuk magunkénak a közös kontextusban szereplő kifejezéseket! Olyan érzés, mintha elfogytak volna a szavak és azt is képtelenek vagyunk megmondani, mi az, amit nem tudunk. Ezekben a helyzetekben reális segítséget jelent, ha nonverbális módon is megközelítjük a problémát, például eljátsszuk.

A longitudinális P (azaz primer) és a transzverzális S (azaz secunder) földrengéshullámokat könnyen eljátszhatjuk. Kezdésnek sorakozzunk fel egyes oszlopban, egymás mögé, körülbelül fél kartávolságra. P hullám eljátszása során egyesével, egymás után, mindenki mozduljon el a testével vagy a karjával a hullám terjedési irányába, anélkül, hogy a talpunk felemelkedne. S hullám modellezésének esetében hasonlóan járjuk el, csak most a karunk és a testünk a hullám haladási irányára merőlegesen mozduljon.

Longitudinális hullám terjedése során a részecskék mozgásának iránya egybeesik a hullám terjedésének irányával. Ezzel szemben

Transzverzális hullám esetében az egyes részecskék mozgásának iránya a hullám terjedési irányára merőleges.

Egy ilyen gyakorlatot követően már könnyebben ki lehet fejteni egy-egy gondolatot. Hiszen szinte mindenki értené, hogy a transzverzális hullámokról van szó, ha valaki így fogalmazna:
„… amikor a tábla irányába néztünk és mindenki az ablak felé dőlt…”.
Jó szórakozást a hullámok eljátszásához!

#nonverbális kommunikáció #élménypedagógia #játék #földrengéshullámok

The post Játsszuk azt, hogy földrengéshullámok vagyunk! appeared first on Élményből tudást.