Biztosan mindenki volt már olyan helyzetben, ahol nehezen tudta önmagát kifejezni. Például, ha számunkra ismeretlen, új dolgokról hallunk, akkor mindenképpen nehezebben találjuk a megfelelő kifejezéseket. Nincs ez másként akkor sem, amikor természettudományos ismeretekről tanulunk. Szavak hiányában a legjobb, amit tehetünk, ha elmutogatjuk mire is gondoltunk.
Egy verbális kommunikációs szituációban meghatározó a szerepe annak, hogy a folyamatában résztvevő felek rendelkeznek-e a szükséges közös kontextussal. Azaz mindenki ugyanarra gondol egy-egy kifejezés kapcsán.
Gondoljunk csak bele, hogy ha meghalljuk, hogy transzverzális és longitudinális hullám nem biztos, hogy rögtön látjuk is magunk előtt miről is van szó. Még akkor sem, ha figyeltünk kilencedikes fizika órán.
Tanulási nehézségekkel küzdő diákok pedig még inkább nehezebb helyzetben találhatják magukat. A megoldás persze egyszerűnek tűnik, ha valaki nem ért valamit, tegyen fel kérdéseket. Képzeljük el, milyen nehéz úgy kérdést feltenni, hogy nem mondhatjuk magunkénak a közös kontextusban szereplő kifejezéseket! Olyan érzés, mintha elfogytak volna a szavak és azt is képtelenek vagyunk megmondani, mi az, amit nem tudunk. Ezekben a helyzetekben reális segítséget jelent, ha nonverbális módon is megközelítjük a problémát, például eljátsszuk.
A longitudinális P (azaz primer) és a transzverzális S (azaz secunder) földrengéshullámokat könnyen eljátszhatjuk. Kezdésnek sorakozzunk fel egyes oszlopban, egymás mögé, körülbelül fél kartávolságra. P hullám eljátszása során egyesével, egymás után, mindenki mozduljon el a testével vagy a karjával a hullám terjedési irányába, anélkül, hogy a talpunk felemelkedne. S hullám modellezésének esetében hasonlóan járjuk el, csak most a karunk és a testünk a hullám haladási irányára merőlegesen mozduljon.
Longitudinális hullám terjedése során a részecskék mozgásának iránya egybeesik a hullám terjedésének irányával. Ezzel szemben
Transzverzális hullám esetében az egyes részecskék mozgásának iránya a hullám terjedési irányára merőleges.
Egy ilyen gyakorlatot követően már könnyebben ki lehet fejteni egy-egy gondolatot. Hiszen szinte mindenki értené, hogy a transzverzális hullámokról van szó, ha valaki így fogalmazna:
„… amikor a tábla irányába néztünk és mindenki az ablak felé dőlt…”.
Jó szórakozást a hullámok eljátszásához!
#nonverbális kommunikáció #élménypedagógia #játék #földrengéshullámok